Palócnapok története – Hagyományőrzés Parádon
Az első Palócnapot 1961-ben Kovács Bertalan tanácselnök kezdeményezésére rendezték meg Parádfürdő területén (az MSZNP – Tanács – Hazafias Népfront Egri Járás Bizottságainak szervezésével). A zenei intézettől Borsai Ilona néprajzkutató, Somfai Tiborné, Nagy Miklós és Manga János végig járták a Péterkei Járás összes települését. Borsai Ilona minden településen meghallgatta saját énekeiket és kiválogatta belőlük az eredeti palóc népdalokat, emellett minden falut felkészítettek az 1000 tagú kórusban való részvételre és a menetben bemutatott életképek előadására.
Az első Palócnapon kimondottan a palócokra jellemző táncokat mutatták be (körtáncok, lakodalmas táncok). Az életképek között szerepelt a fonó, az aratás, a csigatészta készítés, a kovácsmesterség bemutatása. A kétévente (később négyévente) felvonulással, gálával, kiállításokkal, vendéglátással tarkított rendezvények résztvevői az összetartozás érzésétől vezérelve gyakori összejövetelt igényeltek. Ezt az igényt a Nyugdíjas Klub megalapításával realizálták Parádon, amelynek vezetője Kovács Pálné lett. Ezek az emberek már gyermekkoruktól kezdve részesei voltak a falu szertartásos szokásainak, ahol a népdalok tömegét hallhatták, énekelhették és a hozzá tartozó táncokat, játékokat gyakorolhatták (fonóház, lakodalom, keresztelő, farsang, séták a Fő utcán, tollfosztás, kukoricahántás, stb.). Ők hagyták örökül ezt a kincset a ma hagyományőrzőinek.
Az első Palócnapon a kiváló szervezésnek köszönhetően több ezer vendég csodálta meg a féltve őrzött különleges népviseletben felvonulókat, akik a falusi élet tárgyi eszközeivel haladtak a menetben.
A parádiak a kender textilnövény feldolgozását, annak eszközeit (törő, tiló, gereben, guzsaly, orsó, motolla, gombolyító, csőrlő, eszváta) mutatták meg egy teherautó meghosszabbított platóján. Más települések lovas szekerein borona, kasza, cséphadaró, kenyérdagasztó teknő, tapasztott búbos kemence, szénégetőboksa tárult a szemek elé. Volt itt lakodalmi kellékként lapos kocsira rakott nászágy, négynyüstös vászonhuzatú ágyneművel. Vonultak parádés kocsisok, pásztorok, kisbírók, aratók, üveggyári dolgozók üveggömbökkel. Ötletekben nem volt hiány. A felvonulást a Gála követte, ahol elsőként az 1000 tagú kórus mátrai dalokból összeállított dalcsokrot énekelt Vass Lajos karnagy vezényletével. A dalosok, táncosok órákig tartó előadását a közönség hangos tapssal jutalmazta a Károlyi Kastély mellett ideiglenesen felállított parasztház „portáján”.
1961-től 1976-ig a nagy érdeklődésre való tekintettel még hat alkalommal szervezték meg a Palócnapot. A programok nívósabbá váltak, a csoportok látványa színesedett, a rendezvény vetélkedővé nőtte ki magát. A siker mindig biztosított volt. A szervezőknek a parádi tantestület adta a segítséget. A Palócnap a kulturális élmények, a barátságok kialakulása, az idegenforgalom fellendülése szempontjából is fontos esemény volt.
1976 után a tömegeket vonzó, tehetségeket megismertető esemény anyagi és személyi változások miatt elmaradt. A hagyományőrző csoportokban megyei szinten tovább élt a találkozók és a szereplés utáni vágy, ezért Gyöngyös, Heves, Verpelét, Kisköre, Tarnaméra, Bodony, Sirok vezetői saját szervezéssel hívták fellépni az ismerős csoportokat. Ebben az időben Szmigura Józsefné vezette a Nyugdíjas Klubot, akik szívesen fogadták a meghívásokat.
1992-ben a parádi Nyugdíjas Klub 10 éves születésnapját ünnepelte meghívott vendégei körében. A találkozó a “Kispalócnap” nevet kapta. melyet Szmigura Józsefné ötlete alapján hívtak életre. A jókedvű felvonulást és gála műsort Vass Ferenc, az Eger TV operatőre sugárzásra ajánlotta a TV-nek, amelyet elfogadtak, majd levetítettek. A Klub énekeseit Kívés József tanár úr készítette fel. A nagysikerű rendezvény hatására Nagy Oszkár polgármester és a parádi képviselő-testület úgy döntött, hogy ezek után minden évben megrendezi a Palócnapokat.
Nagy Oszkár, Parád akkori fiatal polgármesterét ez a rendezvény arra inspirálta, hogy felelevenítse a régi nagy Palócnapokat. Így 1993-tól 2010-ig (nyugdíjazásáig) magas színvonalon sikeresen valósította meg Csortos Béláné -közművelődési előadó- hathatós segítségével és az Önkormányzat tisztségviselőinek, dolgozóinak közreműködésével. Az évek során a programot bővítették a vadásztársaságok vadételfőző versenyével, melyet minden évben Benke László Oscar-díjas mesterszakács zsűrizett. Nívós kézműves és képzőművészeti kiállítások, színházi előadások, fúvós hangversenyek, szabadtéri táncestek, vásárok és a tűzijátékok tették színvonalasabbá a már három napos vigasságokat.
A parádi hagyományőrzést a Palócbokréta Hagyományőrző Egyesület csodálatra méltó módon ápolja Horváth Géza vezetésével. A Palócnapokon és egyéb ünnepi rendezvényeken is elbűvölik a közönséget. Országos minősítésen Arany fokozatot kaptak. Nagy érdemük, hogy az egész napos programot adó lakodalmas játékot betanulták és nagy sikerrel többször is előadták.
A Nyugdíjas Klubban is megmaradt a népszokások továbbörökítésének vágya, akarata, Szakács Béláné klubvezető érdemeként. Ők is képviselik Parád népi értékeit országszerte.
2010-ben Mudriczki József Parád új polgármestere vette át a rendezéssel járó munkálatokat, amit elődeihez méltón valósít meg.
